Észak-Dél Vietnám túra hátizsákkal (≈ 1700km) 3. rész

A negyedik és az ötödik megálló. Ősi sírhelyek, negatív energia, automata amely elnyelte a bankkártyám, szabó, tengerpart….  Hue – Hoi An – az én hátizsákos Vietnámom

A következő megállóm Hue, rövid buszút 227 km, 4 óra utazás… Mivel eddig mindig előre lefoglaltam a szállásom, itt próbáltam ki először azt, hogy csak úgy besétáltam egy hostelbe. Mivel nincs főszezon, volt szabad ágyuk, sajnos az ötödiken, de valahogy felcipeltem a hátizsákom. Másnap reggel elmentem megnézni a Dong Khan császári sírhelyet, amely a város 7 császári sírhelye közül a legkisebb. A sírhely 6 km-re található a város központjától, és több épületből áll. Először a császár apjának emlékeképpen épített templom volt ezen a helyen, de mivel a császár 25 évesen – hatalomra kerülésének harmadik évében – hirtelen elhunyt, így ez lett a sírhelye is. Az egész helynek volt egy negatív kisugárzása, legközelebb inkább idegenvezetővel mennék, mert a képek is mutatják, hogy mennyire félelmetes az egész hely.

Ezután megnéztem az 1864-ben épített Tu Doc sírhelyet, amely 10 perc sétára van az előző sírhelytől. Itt már voltak virágok, élő zene, gyönyörű tó, templom, így ha valaki Hue-ben jár, ezt a helyet jobban javasolnám meglátogatni.

IMG_20180620_093849
IMG_20180620_093946
IMG_20180620_094307
IMG_20180620_094410
IMG_20180620_094718
IMG_20180620_100058
IMG_20180620_101158

Délután még elmentem megnézni az ősi várost, azt kell mondanom, ez is egy olyan hely, ahová mindenképpen el kell menni. A városnak sok része az UNESCO világörökség része, így napokat is le lehet itt tölteni ősi sírhelyeket és régi templomokat nézegetve, de én csak erre a három helyre mentem.

Délután egy étterembe terveztem menni ebédelni, de mivel egy bankautomata elnyelte a bankkártyám, így az egész programom megváltozott. Visszamentem a hostel-embe, ahol a recepciós segítségét kértem. Felhívtuk a bankot, ahol azt mondták, el kell oda mennem és kitöltenem egy formot. Másnap reggel 8-ra már volt egy buszjegyem egy másik városba, így ez elég kellemetlenül érintett. Azt mondták két nap múlva kapom vissza a kártyám. Egy óra könyörgés és rengeteg ok felsorolása után ott volt a bankkártyám. Azt tudom ajánlani azoknak, akikkel ez megtörténik, hogy ha egy helyre érkezünk, mindig az első napon próbáljuk a bankautomatát, ne az utolsó napon, mielőtt elmegyünk. A kártya nem veszik el, visszaadják, de ha elnyeli az automata és van két napunk még az adott városban, akkor nem kell aggódnunk a lassúság miatt. Persze azt mondták, hogy követni kell a szabályzatukat, a manager elvitte a kulcsot, … valahogy mégis rábeszéltem őket, hogy nekem azon a napon kell még. A hostel recepciósa nagyon kedves volt, azt mondta ne aggódjak, visszaadják a kártyát, és addig mindent fel tudnak nekem írni, de próbáljak meg érvelni amellett miért kell még ma. Igazából semmilyen érv nem segített. Jött egy manager, akinek azt mondtam, egy ilyen nagy bank, mint az ACB képes kell legyen nekem visszaadni a kártyámat még ma. Talán a puncsolással beszéltem rá őket arra, hogy hozzák vissza a kártyámat.

Valóban el lehet tölteni több napot is a városban, de azok után ami történt, mindenképpen úgy éreztem, hogy tovább kell állnom. Így a következő reggelen elindultam Hoi An-ba, ahol a tengerpart és az óváros kis utcái kárpótoltak a sok stresszért, ami előző napon ért. A 124 km-es utazás eddigi útjaim legrövidebbje volt, sokan mondták, hogy motorral éri meg a legjobban megtenni ezt a távot, a gyönyörű kilátás miatt. Itt egy szobát foglaltam magamnak, hogy egy kicsit otthon érezzem magam, és ne osszam meg legalább 8 másik emberrel a szobámat. A buszról leszállva szokásosan “megtámadtak” a taxisok, de a térképen láttam, hogy 10 perc sétára van a szállásom. Azt sem tudták hova megyek, de mondták 2 dollárért elvisznek. Elsétáltam. Hoi An-ban rengeteg jó és olcsó szabót lehet találni, és mivel valahol útközben elhagytam a bikinim, így csináltattam egyet. Életem legjobb bikinije lett 35 dollárért, azaz körülbelül 9854 HUF-ért. Három napot öltöttem itt, imádtam a tengerpartot (nem a fő részt, mert az eléggé zsúfolt, de ajánlom a Cua Dai tengerpartot, itt kevesebben vannak, és ha az ottani étteremből rendelünk egy italt, ingyen fekhetünk a napozóágyakon. Az óváros is gyönyörű, este a lampionokkal kivilágított hajókkal utazhatunk a folyón, illetve sétálhatunk a gyönyörű hidakon.

IMG_20180621_151826
IMG_20180621_151832
IMG_20180622_165238
IMG_20180622_201313
IMG_20180622_201321
IMG_20180623_170043

Ha a városban vagyunk, ajánlom a Precious Heritage by Rehahn kiállítást is, amely Vietnám különböző részein készített fotókat mutat be egy világhíres fotográfus gyűjteményéből.

A hosszú utazás alatt jól esett pár napot itt eltöltenem, a város tele van turistákkal, de a tengerparton jót lehet relaxálni. Kell is, ha a következő állomásunk Da Lat. 638 km, 17 órás utazás, két órás megálló Nha Trang-ban. Ha ezt az utat választjuk, pihenjünk meg Hoi An-ban legalább három napot.

Reklámok

Szerző: anitasz75

Utazó - Kalandvágyó - Blogger

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.