-“Hány napot maradsz a szigeten?”
– “Négy és felet”
– “Te jó Isten, mit fogsz itt addig csinálni?”
Úgy éreztem pár napot külön kell töltenem a diákjaimtól, a tanároktól, a hely ahol lakom megszokottá vált, és szükségem lett egy kis változásra. Úgy döntöttem, hogy elutazom Cat Ba szigetére, lebarnulok és új embereket ismerek meg. Nagyon jó élményeket gyűjtöttem itt, de nem sok helyi emberrel találkoztam. Az utazók többsége két napot töltött a szigeten, én négy és felet. Nem bánom, mert volt időm szétnézni, pihenni és képeket készíteni.
Szerdán reggel indultam, már a buszra várva megismertem egy amerikai lányt, aki szintén egyedül utazott. A buszút alatt beszélgettünk, és végül az én hostel-embe jött, így első naptól kezdve volt valaki akit “ismertem”. Dél körül értünk a hostelbe, becsekkolás után lepihentünk. Igazából a meleg nagyon lefáraszt, de tudtam,hogy elég időm van, így jól esett pihenni.
Csütörtökön elmentünk egy egész napos kirándulásra, megnéztük a halászfalut, Lan Ha és Ha Long öblöt, kayakoztunk, fürdöttünk a tengerben, majd elmentünk a Majom szigetre. Az egész napos kirándulás körülbelül 4622HUF volt, ebben benne volt az ebéd is.
Pénteken elmentem a Cannon Fort kilátóhoz, itt töltöttem 1-2 órát, sok fényképet készítettem. Gyalog mentem fel a hegyre, ezt senki nem akarta elhinni, mert elég sokat kellett gyalogolni a napon. Úgy voltam vele, hogy úgyis csak eszek mióta Vietnámba jöttem, nem mozgok sokat, így kell egy kis mozgás. Azért hamar elfáradtam, néztem jön-e motoros, autós, akit stoppolhatok, de nem jött senki. Végül megcsináltam és felértem.
A lefelé út már kellemesebb volt, mert körülbelül 3 perc után felvett egy lefelé tartó motoros. Hihetetlen gyorsasággal pattantam a motorra, majd azon gondolkoztam, nem-e kellett volna megkérdezzem az árat… A srác egészen bevitt a központig, majd csak annyit mondott, hogy egyébként is arra ment volna. Elsétáltam a Cat Co 1 strandra, de nagyon nem tetszett, nem volt túl tiszta, úgy éreztem a képek amiket láttam csak jól lettek filter-ezve.
A Cat Co 2 strand le volt zárva, pedig azt hallottam az a legjobb. Visszasétáltam a hostelbe, ahol BBQ volt 7-től. A szobatársaimmal lementünk és ettünk egy jót. Nagyon ízlett az osztriga, valami érdekes szósz is volt rajta. Volt sültkrumpli is – olyan gyorsétkezdés – de borzasztó íze volt.
A Hai Phong sör nagyon nem ízlett, ezen az sem segített, hogy 7-8 között egyet fizet kettőt vihet akció volt. Talán ennek is köszönhettem, hogy szombaton majdnem egész nap fájt a hasam. Két diákom és két másik tanár is eljött a szigetre szombaton, de véletlenül másik hostel-t foglaltak. Este találkoztam csak velük, bementünk a városba bulizni, majd az egyikőjük hazavitt a hostelembe, mert az egészen messze volt sajnos. Míg ők vasárnap az öbölbe mentek kirándulni, és megbeszéltem egy Couchsurfing-essel, hogy elmegyünk túrázni a Nemzeti parkba. Nagyon fárasztó túra volt, de rengeteg érdekes élőlényt láttunk az úton. Jól esett a természetben lenni, bár nagyon nyitva kellett tartani a szemünket, hogy bármit is megtaláljunk. Nem beszélve a sok hangos túrázóról, akik biztosan sok állatot elijesztettek.
Délután visszamentem még a hostelbe lezuhanyozni, majd vártam a buszom. A 3.30-ra ígért busz 5 előtt érkezett meg, de legalább jött. Körülbelül nyolcra értünk vissza Hanoi-ba, majd vacsora után “hazatérve” kivágott faként dőltem el az ágyamban. A héten kezdődik az utam délre. Biztos vagyok benne, hogy csodálatos élmények várnak rám. Az igazi egyedüli utazás Vietnámban most kezdődik…
asUchange 